250
Ma azokat a gondolataimat, érzéseimet szeretném megosztani veletek, amiket a sikertelen beültetés után éreztem. Idézni fogom, mert változatlanul szeretném közzétenni, amit anno feljegyeztem magamnak, de nem volt erőm közzétenni.
Ma azokat a gondolataimat, érzéseimet szeretném megosztani veletek, amiket a sikertelen beültetés után éreztem. Idézni fogom, mert változatlanul szeretném közzétenni, amit anno feljegyeztem magamnak, de nem volt erőm közzétenni.
Hosszú időre eltűntem. A csönd általában két dolgot jelenthet, vagy nagyon jót, vagy nagyon rosszat. Azt gondolom, már sejtitek, hogy a csöndnek az esetemben szomorú okai vannak. Többször is szerettem volna folytatni a történetet, de mindig történt valami, ami miatt minden erőmmel azon voltam, hogy túléljem az adott rossz híreket, így felétek...
Egyre inaktívabbá válok a közösségi oldalakon. Nem tudom megmondani az okát, egy kicsit mintha kezdenék besokalni a rengeteg ingertől, ami itt ér. Mintha kezdenék elcsöndesedni, és egyre inkább befelé figyelni, és az előttünk álló eseményekre koncentrálni. Hosszú, fájdalmas, küzdelmes, keserves utat tettünk meg idáig. És szinte felfoghatatlan, hogy...
Az utolsó leszívás után komoly méregtelenítésbe kezdtem, mert iszonyat ragyás lettem, és vagy 6 kg-ot híztam is, nagy hírtelen. Nagyon nem érzem jól magamat azóta sem a bőrömben, de alapvetően elengedtem a dolgot. Mondván készülök az "anyatestre" :D . Próbálkoztam leadni (jó nem teljes erőbedobással), de meg sem moccant, szóval úgy vagyok vele,...
A tavalyi év nagyon sok(k) volt. Annyi testi-lelki fájdalom, olyan sok csalódás és pofára esés ért, hogy néha csodálom, hogy itt vagyok, és még mindig csinálom! Szürreális ez az egész meddőségi és lombik világ. Minden egyes akadálynál feszegetjük határainkat, tűrőképességünket, de valahogy mindig sikerül felállni és folytatni. Így volt ez az...
Csöppenjünk vissza a történet folyamban, bár tudom nem egyszerű, már rég nem írtam. Ott hagytam abba, hogy 2019-ben volt januárban és áprilisban is egy-egy endometriózis műtétem. Hogy felmerült bennem, hogy az eredeti orvosom hibázott, és emiatt orvost váltottam. Ezzel egy időben elkezdtük a lombikot, jobban mondva elkezdtük volna, ha nem jön az...
Már az első babánk tervezése előtt kiderült, hogy Inzulinrezisztenciám, pajzsmirigy alulműködésem és PCOS-m van. Az orvosom és a megfelelő diéta segítségével rendben lettek az értékeim. Az első próbálkozós hónapban sikerült teherbe esnem. Sajnos azonban nem örülhettünk túl sokáig. A 6. héten elkezdtem vérezni.
Egy szó, mégis ezernyi érzelmet és gondolatot vált ki szinte minden emberből .
/Remény, csoda, boldogság, élet, öröm, lehetőség, esély, tervek, jövő, egészség/
2019.06. 06-an kezdődött a mi történetünk. Aznap hajnalba tudtam meg azt, hogy most már hárman vagyunk. Elérkezett a 6 hetes ultrahang, ott kezdett értelmet nyerni számomra igazán az a...
A kisfiam szerelembaba volt. Nem szeretem azt a szót, hogy nem tervezett, mert terveztünk mi gyereket, csak később, de egyébként minden adott volt az érkezéséhez: négy éve szerettük egymást, egy éve a közös házunkban. Dolgoztunk, pörögtünk, utazgattunk, de hát ezeket miért is ne lehetne állapotosan folytatni? Nagyon magaménak éreztem a "terhes...
Szóval az van, hogy egy kicsit inaktívabb vagyok mostanában az átlagnál. Ez azért van, mert nem igazán találom a helyem a mostani helyzetben. Volt egy elképzelésem, hogy miként is alakul ez az év, és ennek megfelelően gondos tervem is volt a kivitelezésre. Egy bizonyos pontig ez óraműpontossággal működött is, aztán jött a covid-19, és feje tetejére...
Mielőtt belevágnék a mondandómban, íme néhány tény az endómetriózisról:
A mozgás minden esetben nagyon fontos, legfőképpen akkor, ha van valami egészségügyi problémánk. Hiszen egyfelől endorfinforrás, másfelől a mozgásnak fájdalomcsillapító hatása van és a megfelelő mozgásforma kiválasztásával akár meg is szüntethetjük a fájdalmat kiváltó okokat.
Nehéz volt lenyelni a békát az orvosom ügyében, de tovább kellett lépni és haladni a lombikos kivizsgálásokkal, még ha akkor nagyon is szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban. Mint említettem, akkoriban nagyon úgy éreztem, hogy fel kéne adni az egészet, és elfogadni, hogy nem lesz vér szerinti gyermekünk. Bennem az volt, hogy ha a természet ezt...
A második műtét után nagyon nehezen szedtem össze magam. Megviselt, hogy a férjemnek már sokadjára magatehetetlenül, és kiszolgáltatottan kell látnia, amikor nagyjából mindenben rá kell támaszkodnom. Iszonyatosan szánalmas érzés az, amikor a varratszedés után (kb. 10 nap) végre először rendesen lezuhanyozhatsz, és hajat moshatsz. És állsz a zuhany...
Akkoriban nem tudtam eldönteni, hogy mérges, szomorú vagy csalòd vagyok. De leginkább ez mind egyszerre. Gondold el azt a helyzetet, hogy megbíztál egy orvosban, kezébe adtad az életed, és anno a leendő gyermekei életét. És ez az orvos, teljesen hideg vérrel közli, hogy meddő vagy, miközben állítja, hogy a műtét jól sikerült, amit a másdovélemények...
Iszonyatosan nagy sokként ért, amikor és ahogyan közölte az orvos, hogy meddő vagyok. Csak hebegtem-habogtam miközben zokogtam. És próbáltam valami infót kapni arról, hogy ez mitől lehet. Hogy biztos-e, vagy esetleg visszafordítható-e, vagy bármi, ami nem az, hogy nekünk ennyi volt, nem lehet gyerekünk! Az orvosom, aki évek óta kezelt, 2x is a kése...
Na most ismét nehéz visszatérni a történetemhez, de azért igyekszem most már ezen a téren is haladni. A 2018-as év fennmaradó pár hónapját részben pihenéssel töltöttem, illetve elkezdtünk építkezni, így az bőven kitöltötte az életem. Rengeteg munka, intézni való volt vele, és az idő is sürgetett, mert az albérletből időre kellett kiköltöznünk....
Amikor egy adott témáról több posztot is írok, utána valahogy mindig olyan nehéz újból felvenni a fonalat a történetben. Nem valami kellemes ismét visszaemlékezni a fájó emlékekre, miközben iszonyatosan nagy megkönnyebbülés, és terápiás jellegű, hogy kiírom magamból. Arról nem beszélve, hogy milyen sok erőt kapok tőletek, és úgy érzem, kölcsönösen...
Amikor elkezdjük az IR diétát, és első lépésként kezdünk "lejönni" a cukorról, akkor ne lepődjünk meg, ha kvázi "elvonási" tüneteink vannak, és nagyjából semmi sem ízlik. Kell idő, még megszokja a szervezetünk az új alapanyagokat, és ízeket. A második nagy lépés, amikor elkezdjük alkalmazni a tanult szabályokat, és a diéta kiteljesedése, amikor...